Gyors beavatkozás a nosemosis ellen - Nonosz Plusz itatássalNonosz plusz

A nosema-kór, vagy nosemosis az egyik legfontosabb méhegészségügyi probléma, megelőzésének, gyógykezelésének kérdései napjainkban újra foglalkoztatják a méhészeket világszerte.


Az eredeti kórokozó a Nosema apis Zander, a kifejlett méh középbél-hámsejtjeinek élősködője, jellegzetes felépítésű, 5x7 mm nagyságú spórái is ott képződnek. Az ázsiai mézelő méhben (Apis cerana) leírtak egy hasonló fajt, a Nosema ceranae-t, amelyről kiderült, hogy a világon csaknem mindenütt jelen van. Hazai szerzők 2008-ban számoltak be róla, hogy a méhek nosemosisát Magyarországon is elsősorban ez a parazita faj okozza (Méhészet, 2008/3). Mások megállapították azt is, hogy a N. ceranae legalább tíz-tizenöt éve jelen van Európában.


A két faj elkülönítése a szokványos spóra-morfológia alapján szinte lehetetlen, a pontos azonosításra kidolgozott rapid PCR-RFLP géntechnológiai módszer viszont egyelőre költséges. Az azonosításra egyszerű gyorsteszt kifejlesztésén dolgoznak Európában (CleanHive) és a tengeren-túlon is. Az új parazita faj nagy hazai elterjedtsége miatt, fénymikroszkópos vizsgálattal talált nosema-spórákat (különösen a nyári, őszi időszakban) nagy biztonsággal a N. ceranae spóráinak lehet tekinteni.


Bár vannak ellentmondó adatok is, a kutatók többsége megegyezik abban, hogy a N. ceranae virulensebb a N. apis-nál és ezzel kiszorítja a békésebb, korábbi fajt. Ennek egyik oka lehet, hogy a kiszabaduló spórák még a fertőzött méh saját bélcsatornájában nagyobb arányban képesek fertőzni ugyanazt a gazdaszervezetet autoinfekció útján, azaz akár egyetlen spóra felvételével is fokozatosan súlyosbodhat a fertőzés. A kórokozó ritkán az anyában és a herékben is megtelepedhet. Az álcákat nagyszámú spórával sem lehet megfertőzni.


A nagy méhsűrűség miatt gyakorlatilag minden méhészet ki van téve a fertőzésnek, de betegség csak gyengítő körülmények hatására alakul ki. Más kérdés, hogy napjainkban a gyengítő tényezőknek se szeri, se száma (pollenhiány, enyhe mérgezések, stressz, varroa atka és az atkairtás, vírusok jelenléte, technológiai hibák stb.).


A fertőzött méhek klinikai tüneteket alig mutatnak, viszont élettartamuk akár felére csökkenhet, ami tavasszal a család lassú fejlődését, nyáron elnéptelenedését idézheti elő. Ennek oka a parazita által elvont fehérje és energia, ami miatt a dajkaméhek garatmirigyében a pempő-termelés leáll, és hamar kiszorulnak a kaptárból. Spanyol kutatók szerint az un. kaptárelhagyás (CCD) elsődleges okozója ez a parazita, és szerintük a fertőzött méhcsalád kezelés nélkül menthetetlenül elpusztul.


Az enyhe fertőzöttség a nyár folyamán rendszerint spontán megszűnik. Ezzel szemben az ősszel erősen fertőzött családok rossz eséllyel telelnek be. A nyárvégi gyenge hordás, vagy éhezés fokozza a parazita terjedését.


A diagnózist a fertõzött méhek, vagy a méhhulláknak a vizsgálata biztosítja. A fertõzés súlyosságát a talált spórák száma alapján enyhe, közepes és erõs fokozatba soroljuk. A dörzsölék-mintához legalább 30-50 élő-, vagy elpusztult méh szükséges. Újabban a fiasításon gyűjtött benti méhek fertőzöttségének nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, mert az a dajkaméhek értékének csökkenésére utal. Hasznos lehet tavasszal a kaptársöpredék, vagy az elpusztult család méheinek nosema-vizsgálata is.


Alacsony spóraszámok a mintában (+, ++) és tünetek hiánya esetén nem feltétlenül kell kezelni, ellenben, ha magas spóraszámok (+++) mellett a családok gyengülését észleljük, a kezelés elkerülhetetlen. Magyarországon az első számú gyógyszer a Fumidil B (eseti engedéllyel, állatorvosi rendelvényre). Az altibiotikum-jellegű szer élelmiszerbiztonsági kockázatai mellett, meglehetősen drága. Erősen fertőzött méhészetben a tavaszi és őszi kezelés kb. 1000 Ft- ba kerül családonként. Másik aggály, hogy a funmagillin rendkívül bomlékony, forró szörpben, főzött cukorlepényben percek alatt elbomlik. De feloldva, fény hatására, néhány hetes tárolás alatt is hatástalanná válik. Külföldi tapsztalatok szerint a hidegen gyúrt cukorlepényben őrzi meg leghosszabb ideig hatékonyságát.


Korábbi vaizsgálataink eredménye alapján a hazai szabadalomként kapható, kedvezőbb árú szer a Nonosz Plusz hatásában jól helyettesítheti a fumagillint. A Nonosz-t cukorlepénybe, illetve szőrpbe is be lehet keverni, vagy akár kis mennyiségű cukorszörppel a méhekre lehet locsolni.


Alapvető tény, hogy egyik szer sem hat a spórákra, csupán a parazita szaporodását állítja le a bélcsatornában, de azt is csak addig, amig a gyógyszerhatás érvényesül. Ez az oka annak, hogy leginkább a kisebb adagokban, de tartósan alkalmazott gyógyszerezést részesítik előnyben. A spanyolok a Fumidil B-t heti 1,0 - 1,5 g-os adagban 2,5 dl cukorszörpben alkalmazzák, négy egymást követő héten. A gyógyszeres cukorszörpöt vékony nylonzacskóba öntik, csomózással lezárják és a keretek tetejére helyezik. Erős fertőzöttség esetén ezt a kezelést ősszel is megismétlik.


Saját kísérleteinkben a fenti módszert alkalmaztuk nosemával erősen fertőzött családokban, április hónap folyamán. 2,5 dl cukorszörpöt öntöttünkNonosz plusz nylonzacskókba, amelybe 1 % mennyiségű (1 liter szörphöz 10 ml) Nonosz Plusz-t kevertünk. A zacskókat Nonosz pluszhasonló módon a keretlécekre helyezve (1. kép), a méhek néhány nap alatt szárazra nyalogatták a zacskókat, anélkül, hogy a fenékdeszkán észleltünk volna csöpögést. Amikor a gyógyszeres zacskó mellé egy másik, de üres cukorszörpöt tartalmazó zacskós tettünk, a méhek azonos étvággyal hordták mindkettőt, nemidegenkedtek a gyógyszerestől. A családokban a négyszeri kezelés után a nosema spóraszám mindenütt csökkent. A módszer előnye az is, hogy kiküszöbölhető a kórokozó további terjedésének veszélye az itatóedények cserélgetésével. A kezelés gyógyszerköltsége, ezzel a módszerrel, töredéke a fumagillin-esnek.


A Nonosz Plusz eredeti adagolásában 10-szer 0,5 liter, ugyancsak 1 %-os gyógyszeres cukorszörp szerepel, naponta, vagy két naponta beadva. A recept a tavaszi kezelést a tisztulást követően javasolja, de ilyenkor a gyenge, éppen induló méhcsalád gyakran nem fogyasztja el a napi fél liter szörpöt. Koratavaszi hirtelen időváltozáskor a recept, ami a folyékony élelem lehülését eredményezi, a család újra összehúzódik és nem fogyaszt, vagy ha igen, hasmenés jelenkezhet. Ilyenkor az általunk javasolt, kisebb mennyiségű gyógyszeres szörp a vékonyfalú zacskóban jobban tartja a fészek hőmérsékletét és gyorsabban fogy. Az őszi kezelésnél az eredeti receptúra fél literes adagjai elfogyhatnak, bár a hirtelen lehülés akkor is ronthatja az étvágyat. A zacskós módszerrel kevesebb gyógyszert viszünk ugyan be, de a felvétel biztosabb és a gyógyszerhatás 10-18 napról 28 napra kinyúlik.


A gyógykezelést a hajlamosító tényezők kiküszöbölésével és fertőtlenítéssel kell kiegészíteni. A kaptár és a lépek fertõtlenítésére, az azokon található spórák elpusztítására a 80 %-os technikai ecetsav párologtatását ajánlják (méhek nélkül). A kimért mennyiségű (100 liter űrtartalomra 300 ml) ecetsavat vattával, rongydarabbal bélelt porcelánedénybe töltjük. Az ecetsav elpárolgása után több napos szellőztetéssel kell eltávolítani a szer maradványait. Télre betárolt fiókokat, lépeket zárt helyiségben, vagy fólia-borítás alatt lehet kezelni. Egyes kutatói vélemények szerint a N. ceranae kevésbé tűri a hideget, így a használatlan lépekben, kaprátakban a spórák a téli fagyban elpusztulnak.

Dr. Békési László                                                                                            

Dr. Szalainé Mátray Enikő

 

A gyomorvész (nosemosis apium) gyógykezelésének lehetőségei

English version UK


Bár régebb óta rendelkezünk hatékony gyógyszerrel kezelése, a gyomorvész, vagy nosema-kór az egyik legfontosabb méhegészségügyi probléma ma is, ezért nem véletlen, hogy megelőzésének kérdései napjainkban újra foglakoztatják a méhészeket világszerte.

A kórokozó Nosema apis Zander, a Microsporeá-khoz (Cnidosporidia, Sporozoa) tartozó egysejtű. A parazita a kifejlett méh középbél-hámsejtjeinek élosködője, jellegzetes felépítésű, 5x7 mm nagyságú spórái is ott képződnek. Az ázsiai mézelőméhben (Apis cerana) beszámoltak egy hasonló faj, a Nosema ceranae jelenlétéről, amelyről kiderült, hogy fertőzheti az európai méhet is. Később meg is állapították a fertőzöttséget Ázsiában, majd 2006-ban Európában (Spanyolországban). Ezután több európai országában is leírták jelenlétét, 2007.-ban hazai szerzők is beszámoltak róla, miszerint napjainkban a méhek nosemosisát Magyarországon is elsősorban ez a parazita faj okozza (Rusvai és mtsai, Méhészet, 2008/3; Tapaszti és mtsai, Acta Veterinaria, 2009/9). A két faj elkülönítése a szokványos spóra-morfológia alapján lehetetlen, ezért nálunk is kidolgoztak egy rapid PCR-RFLP módszert a két faj megkülönböztetésére. Paxton és mtsai (2007) megállapították, hogy a N. ceranae legalább 1998-óta jelen van Európában és valószínűleg virulensebb, mint a N. apis.

Nosema A kifejlett méhek a nosema spórákat tisztogató munkájuk során nyelik le, amelyek a középbélben felnyílva, csíráikat a kicsapódó fonalaikon keresztül juttatják a hámsejtekbe. A fertőződés folyamatában a középbelet borító és egyébként az emésztésben alapvető un. peritrof membrán állapotának, közvetve a fehérje anyagcserének is, fontos szerepe van. A gazdasejtben a csíraplazmából megsokszorozódás útján különféle fejlődési alakok, majd spórák képződnek. Egyes spórák képesek ugyanazt a gazdaszervezetet is fertőzni (autoinfekció), azaz akár egyetlen spóra felvételével is lassan súlyos fertőzés alakulhat ki. Egy-egy méh belében 30-50 millió spóra is képződhet. A kórokozó az anyában, a herékben és a munkásméhekben egyaránt megtelepedhet. Az álcákat nagyszámú spórával sem lehet megfertőzni.

A nagy méhsűrűség és a vándorlás miatt gyakorlatilag minden méhészet fertőzöttnek tekinthető az országban, azaz nosema spórák mindenütt jelen vannak, de betegség csak gyengítő körülmények hatására alakul ki. Más kérdés, hogy napjainkban a gyengítő tényezőkneknek se szeri se száma (pollenhiány, enyhe mérgezések, stressz, varroa atka és az atkairtás, vírusok jelenléte, technológiai hibák stb.).

Nosema A fertőzött méhek klinikai tüneteket alig mutatnak, legfeljebb a potrohuk tűnik duzzadtnak. Ürüléknyomok mutatkoznak kaptárszerte, valamint a röpdeszkán. Az erősen fertőzött méhek élettartama olykor felére csökken, ami tavasszal a család lassú fejlődését, nyáron elnéptelenedését idézheti elő. A garatmirigy működése is sérülhet, amelynek következtében a peték 15 %-ából nem fejlődik életképes álca. A fertőzöttség csökkenti a vitellogenin (téli tartalékanyag complex) a zsírtestekben, ezzel rontva a fertőzött egyedek túlélési esélyeit.

Az enyhe fertőzöttség a nyár folyamán rendszerint spontán megszűnik. Ezzel szemben az ősszel erősen fertőzött családok rossz eséllyel telelnek be. A nyárvégi gyenge hordás, vagy éhezés fokozza a parazita terjedését. Mivel a tünetek nem jellemzők, a pontos diagnózist a fertőzött méhek ürülékének, vagy a méhhulláknak a vizsgálata biztosítja. A dörzsölék készítéséhez legalább 30-50 kijáró méh szükséges. Hasznos lehet tavasszal a kaptársöpredék átvizsgálása és a benne talált hullák nosema-vizsgálata. A fertőzés súlyosságát a talált spórák száma alapján enyhe (+), közepes (++) és erős (+++) fokozatba soroljuk. Ezen az alapon a +-eket össze lehet adni csoportok átlagos fertőzöttségének mérésére.

Nosema Kísérletek bizonyították, hogy nyári melegben a fertőzés a spórák jelenléte ellenére csökken. Laboratóriumban a 30 °C feletti hőmérséklet csökkentette a kórokozó szaporodását és ismert, hogy a repülő méh testhőmérséklete gyakran emelkedik 40 °C fölé. A nyári ún. spontán gyógyulás magyarázata, hogy a fertőzés az utódgenerációra nem terjed át közvetlenül. A fiatal tisztogató méhek a spórák tömegét nyelik le, ám azokat később a szabadban ürítik, így a kontamináció fokozatosan csökken, mialatt a fertőzött, idős egyedek elpusztulnak. Fertőzött lépek egészséges családba rakása legtöbbször nem vált ki közvetlen spóraürítést, ám ilyen családban, kezelés nélkül, a tél folyamán feldúsul a fertőzés és a tavasz során súlyos veszteség jelentkezhet. Ez a megfigyelés igazolja, hogy az ürülékkel szennyezett lépen a spórák hosszú ideig (legalább egy évig) csíraképesek maradnak és fertőzik a téli fürtöt. A fekete, szennyezett, öreg lépek fokozott fertőzési forrást jelentenek. A kedvezőtlen időjárás és a gyenge hordás a fertőzés spontán megszűnését késlelteti. Ezen alapszik az a tapasztalat, hogy az előző év időjárása a következő tavaszon érezteti igazán a hatását.

Katznelson és Jamieson már több mint ötven éve megállapították, hogy az Aspergillus fumigatus gombából előállított fumagillin antibiotikum a nosemák fejlődését hatékonyan gátolja. A hazai készítmény (Fumagillin DCH pulv. AUV) néven volt forgalomban, valamint a Fumerra cukorlepény egyik hatóanyaga is a fumagillin volt. A járványveszélyre való tekintettel, az OMME közbenjárására, 2008 őszétől eseti engedéllyel forgalomba került a fumagillin tartalmú Fumidil B AUV nevű készítmény, amelyet a CEVA-Phylaxia importál (Cserényi, Méhészet, 2008/8). Ebből enyhe fertőzés esetén 2,6 - illetve gyógykezelésre 5,2 g-ot kell használni belőle tavaszi gyógyszeres cukorlepényben, vagy ősszel 10-14 napig kis cukorszörp-adagokban. Tavasszal hatékony lehet a cukorszörpös csurgatás is, amikor a szükséges adagot 5-felé elosztva 2-3 naponta a méhekre csurgatjuk.

Mivel a hatóságok a lehetséges reziduumok miatt az antibiotikumok használatát élelmiszertermelő állatoknál egyre szigorúbban ellenőrzik, napjaink ismétlődő problémája, hogy milyen más, nem antibiotikum jellegű szerrel lehetne ezeket kiváltani, helyettesíteni.

Nonosz pluszA Nonosz nevő gyógyhatású készítmény előzetes pozitív eredmények alapján került forgalomba a nosemosis ellen. Azóta számos méhész itthon és külföldön is jó eredményekről számolt be a szerrel kapcsolatban. Nem voltak viszon olyan vizsgálatak, amelyek összehasonlították volna a hatékonyságát a fumagillinnel, illetve nem ismerünk olyan teszt eredményeket sem, hogy az új nosema fajra a N. ceranae -ra, hogyan hat a Nonosz. Ez évtől a készítmény módosított formában kerül forgalomba Nonosz Plusz néven, amelyben a vivőanyag mennyisége (Beta vulgaris cv. altissima farkcionált) a korábbihoz képest feleződött valamint sókeveréket is tartalmaz.

A gyártó és egyik forgalmazó megbízásából az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoportja gödöllői telepén kezdtük el a vizsgálatokat. A telepi kísérletekhez 2008-, és 2009 tavaszán az ÁTK-n kívül még négy méhészetből kértünk be 30-30 méhcsaládból mintát. Ezekből elvégzett nosema-vizsgálat eredménye alapján 2009-ben az ÁTK-ban és még egy méhészetben (többi méhészetet alacsony nosema fertőzöttség vagy hiányos mintaküldés miatt kellett kizárni a kísérletből), azonos fertőzöttségű 3-3 csoportot állítottunk be, csoportonként 5-5 méhcsaláddal. A SZIE Állatorvos-tudományi Karának Járványtani Tanszéke az ÁTK gödöllői méhészetében és a másik méhészetben is megállapította a N. ceranae jelenlétét. 2008-ban itatással, 2009-ben másnaponta, ötször 50-50 ml 1:1 cukoroldat léputcákba csurgatásával végeztük a kezeléseket. A családon belüli biztonságosabb eloszlatás érdekében a Nonosz esetében is a csurgatást (900 ml cukoroldatba 100 ml - 1 deciliter) alkalmaztuk. A kétnaponta elvégzett öt kezelés befejezése után vett mintákat ismét megvizsgáltuk és az eredményeket összehasonlítottuk.

A méhcsaládokkal 2009 tavaszán lefolytatott kísérletek eredményét az 1. ábrán mutatjuk be.

1. ábra A két méhészet 5-5 családjából kezelés előtt és kezelés után vett mintáiban talált relative spóraszámok átlaga a kezeletlen kontrollok átlagában.

Spóraszámok átlaga a kezelés előtt és után

A 2009-es laborkísérletben nosema fertőzöttséget nem mutató méhcsaládból származó 10-10 fiatal méhet egyedileg fertőztünk 100.000 Nosema ceranae-spórával. Egy-egy csoportot a fertőzés megeredését követően (5 nap) Fuimidil B és Nonosz Plusz-terápiás adagjával kezeltük, másnaponta, öt alkalommal. Kontrollként nem fertőzött és fertőzött csoportokat is beállítottunk. A zárkákat 25 °C-on, 90 %-os páratartalom mellett termosztátban tartottuk.

A laboratóriumi és terepkísérletek eredménye alapján megállapítható, hogy a mesterséges N. ceranae és természetes (valószínűleg N. ceranae és N. apis vegyesen) nosema fertőzésben a spóratermelés leállításában a Nonosz a fumaguillinhez hasonló eredménnyel működik. A különböző időszakokban végzett, különböző alkalmazási módok (itatás, permetezés, csurgatás stb) hatékonyságára további vizsgálatokat kell végezni.
A méhcsaládokkal lefolytatott kísérletek- és a laborkísérletek részletes eredményéről másutt számolunk be.
Köszönetnyilvánítás: Ezúton köszönjük meg Dr. Hegedűs Dénes, Zimmer Zoltán, Tóth Zoltán és Illés Sándor méhésztársaknak a kísérletekben való önkéntes részvételt.

Dr. Békési László
Dr. Szalainé Mátray Enikő
ÁTK, Gödöllő